A Dámvad

Egy betelepített vad, ami mégis a vadászok egyik kedvence
Cervus dama dama

Írta és fotók: Nagy Gábor
A képek a Budakeszi Vadasparkban és a Lovasberényi Erdészet területén készültek


   A Földközi-tenger mellékén és Kisázsiában őshonos szarvasfaj. Jelenleg Európa nagyobb erdőségeiben is él. Alkonyati, éjszakai állat. Füvekkel, erdei gyümölcsökkel, magvakkal táplálkozik. Magyarországra XX. század második felében telepítették. Ugyan eredeti élőhelyén teljesen kihalt, vagy csak nagyon kis számban van jelen, mégsem számít veszélyeztetett fajnak, mert a betelepített populációk hatalmas létszámúak. Hazánkban vadászható nagyvad.


Dámbika



   Hazánkban a legismertebb előfordulási helye a Dunántúlon a tamási, gyulaji és a lábodi populáció. Bács-Kiskun megyében is él nagyobb csapatokban Pusztavacs környékén. De az Északi-Középhegységben is van fiatalabb populáció, itt a legkiemelkedőbb a guthi, ahonnan két világrekord trófea is kikerült már. Magyarországon ugyan nyílt területeken élnek a dámok, vadászati értékük egyenlőre mégsem egyenértékű a gímszarvaséval, ennek oka, hogy nyugaton leginkább csak vadaskertekben találkozunk velük. 
Dámtehén

  Magyarország területén körülbelül harmincötezer példány él, és ennek harmada kerül terítékre éves szinten. A vadásznyelv a bikát lapátosnak is hívja. Testét borító szörzet nyáron világosbarna a hátán fehér, vagy világos színű pöttyökkel. A dámvad különlegessége, hogy három különböző színben is előfordul. Az előbb leírt színűek alkotják az állomány nagy részét. Ritkán, de hazánkban is előfordul a fehér, és a sötétszürke színű dám is. Az agancs rakása csak a hímekre jellemző. Az agancs méretei és formája az életterület adottságaitól függnek és nagyon változatosak lehetnek. A bikaborjú élete második évében rakja, ez csupán 10-15 cm. Ezt letisztítás után következő év májusa körül hullajtja el. A következő agancson már ágak és koszorú is van. A harmadik évben fejlődik igazi kiszélesedett agancs, lapát. Hazánkban is előnyben részesíti a mezőgazdasági területeket, melyekben komoly károkat tud okozni. Naponta többször is táplálkozik.
  Párzási időszaka, amit a szaknyelv barcogásnak hív, szeptember közepétől novemberig tart. A bikák jellegzetes hangadása bezengi az erdőt ezekben a hetekben. A kifejlett, középkorú és idős bikák, ilyenkor a tradicionális barcogóhelyekre vonulnak és ott barcogóteknőket kaparnak maguknak. A teknőket a vizelet és ondóváladékkal jelölik meg. A legjobb teknők a legjobb bikáknak jutnak, ezek a barcogóhelyek közepe táján találhatóak. A nőstények felkeresik a barcogóhelyeket és kiválasztják a számukra a fajfenntartás szempontjából legmegfelelőbb bikát.

Tehenek a lucernásban

Felhasznált irodalom: Dr. Heltay István - Vadásziskola - Hubertus
                                 J. Toman, J.Felix, K. Hísek - A termésuet képekben - Natura
                                 Wikipedia - Online lexikon